Most már masszívan 2 hete oviba jár Nini. Csúcs, hogy miket "hoz haza". Már van "nem leszek a barátod", "nem mondom meg.." és társai..
Bővült a repertoár rendesen, bár a "nem szeretlek"-et már pár hónappal ezelőtt elkezdte, olyankor fel sem veszem, csak annyit mondok, ok, fiam, nem kell engem szeretni.. Látom, hogy elgondolkodik, aztán másra terelődik a téma, de azért ő visszatér. "Mami, mégis szeretlek!":D:D:D
Vicces a tea szava...azt mondja "te ha!", kb. ilyen felkiáltással. Mindig érdekel mi történik/történt vele, amikor nem voltunk együtt, így hazafele is megy a duma folyamatosan. Szeretem ezeket a pillanatokat. Mostanában mindennap zöldségleves van ebédre, mert vmiért ezt megjegyezte, ami persze nem így van ám:))) Ma viszont hab volt a tortán mikor nagy nehezen kinyögte Nincim, hogy "káposztatészta" volt a második porcukorral......mondom mi vaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaan??? és tesssssssssssssséééééék???
Bloáááááááááá!!! Remélem csak viccelt, de kicsit furcsán nézek rá akkor is, amikor meséli, hogy a leveshez kenyeret ettek, pedig jött utána a második...Mi a francnak kell kenyérrel tömni ezeket a pöttömöket???? Minek???
Szerencsére Nik imádja a gyümit és nem okoz neki gondot ezt kajálni más helyett.
Nik mindennap mással haverkodik és sokszor előadja azt is, hogy pl. Emese nem akart vele játszani és nem volt aranyos. Ilyenkor csak annyit mondok, hogyha vki nem akar Veled játszani, akkor menj ahhoz, aki szeretne Veled... remélem érti a reakciómat, mert eddig még úgy tűnt:)))
Frankám meg...ezerrel hiperbrutálul fogzik és nem, még mindig nincs kinn a felső két foga sem, de a popója és a nunija vmi katasztrófa, ahogy kinéz. Váladékoznak a kis kiütések is, nagyon sajnálom, mert szörnyű fájdalmai lehetnek és ahhoz képest alig nyekken kettőt naponta. Kis cincikém, most már jöjjön az a fog!!!!
2011. február 28., hétfő
2011. február 25., péntek
Jós..
Jósnál jártam pár nappal ezelőtt...Régóta terveztem és úgy voltam vele, hogy mivel egy életem van, így ezt is ki akartam próbálni..
Miért kapcsolódik a gyerekekhez mindez?
Először átsiklottam afelett, hogy annyit mondott (hozzáteszem szkeptikus voltam azért, így semmit nem mondtam magamról és nem is nagyon reagáltam) az 1-es a 2-es és a 7-es szám meghatározó az életemben (mindegy milyen kombinációban).. Aztán jött csak a felismerés...A hideg is kirázott..
Nik 12-én született, Franka 17-én, én is 17-én, a 12-es szám alatt lakunk és a többi szerintem idővel jönni fog. Nem tudta a hölgy azt sem (egyébként őt úgy ajánlották), hogy gyerekeim vannak, de csak annyit mondott, hogy két gyerekem van, egyből mondta, hogy fiú a nagyobbik, akitől, mire felnevelem az összes hajam szála kihull majd:DDDDD
Kijött az is a kártyákból, hogy Franka Isten kegyeltje, neki mindig minden az ölébe hull majd a legkisebb fáradozások nélkül is. Ő most is nagyon könnyen kezelhető és ez marad is így. Ő az, aki a családból a legnagyobb szerencsével van megáldva és később is minden körülmény között számíthatok majd rá.
Azt hiszem nem kell több kommentár részemről, ámen, ami Frankát illeti, ami pedig Niket...hát, én még azért reménykedem:D
Miért kapcsolódik a gyerekekhez mindez?
Először átsiklottam afelett, hogy annyit mondott (hozzáteszem szkeptikus voltam azért, így semmit nem mondtam magamról és nem is nagyon reagáltam) az 1-es a 2-es és a 7-es szám meghatározó az életemben (mindegy milyen kombinációban).. Aztán jött csak a felismerés...A hideg is kirázott..
Nik 12-én született, Franka 17-én, én is 17-én, a 12-es szám alatt lakunk és a többi szerintem idővel jönni fog. Nem tudta a hölgy azt sem (egyébként őt úgy ajánlották), hogy gyerekeim vannak, de csak annyit mondott, hogy két gyerekem van, egyből mondta, hogy fiú a nagyobbik, akitől, mire felnevelem az összes hajam szála kihull majd:DDDDD
Kijött az is a kártyákból, hogy Franka Isten kegyeltje, neki mindig minden az ölébe hull majd a legkisebb fáradozások nélkül is. Ő most is nagyon könnyen kezelhető és ez marad is így. Ő az, aki a családból a legnagyobb szerencsével van megáldva és később is minden körülmény között számíthatok majd rá.
Azt hiszem nem kell több kommentár részemről, ámen, ami Frankát illeti, ami pedig Niket...hát, én még azért reménykedem:D
Bocitej és egyebek..
Ma reggel Nik éppp szürcsölgette és rágicsálta a tejbe áztatott müzlijét, amikor ismét eltűnődött, hogy a bocik milyen aranyosak, hogy odaadják nekünk a tejet. Aztán én kiselőadást tartottam a pasztörizálási folyamatokról, ami nagyon érdekelte, mert ott persze van mindenféle gép. Egyébként is, ha bármilyen fémeszközt meglát a drágám ott terem nyomban. A minap már sokadszor kérdezett tőlem vmit hazafele-jövet, amiben nem voltam biztos, hogy mi is az és épp egy autócentírozó előtt jöttünk el. Gondoltam beszólok a srácoknak, hogy erősítsenek már meg, hogy jót mondok a fiamnak és valóban egy autóemelőt láttunk:)))Van olykor olyan dolog, amit nem tudok neki elmagyarázni, mert alapból más az érdeklődési köröm, ilyenkor megkérdezem mástól, mert abba nem nyugszom, ha őt vmi érdekli és nem tudok teljes körű magyarázattal szolgálni. Sőt, ez kifejezetten idegesíteni is tud. Nagypapától rengeteget tanul, eszméletlen mennyit foglalkozik vele az "öreg", ő mindig mindent aprólékosan elmesél pont úgy, hogy látni Ninin mindent megértett és vette. Roppant éles esze van és szerintem a végletekig jó megfigyelő. Nincs olyan, amit ne venne észre, mert nem odaillő, vagy vmiért más. Már pici kortól (ahogy beszélt) minden új ember nevét azonnal megjegyezte/megjegyzi és olyan dolgokra emlékszik vissza, amin rendesen le tudok döbbenni. 3 hónap múlva négyéves lesz és a minap is vmi olyat kezdett nekem emlegetni, amire nagy nehezen rájöttem (küszködtem rendesen az agyamban, hogy emlékezzek:)) mivel az a dolog egyéves kora körül történt meg vele. Nagyon nagy az igazságérzete, amit nagyon szeretek benne, továbbá azt is, hogy számon kér. Pl. Tegnap este mivel tanítottam este 9-ig, így Nagypapa tette le őket aludni, de megígértem neki, hogy mindenképp odabújok hozzá egy puszira, ha végeztem, de akkor ő már tuti aludni fog. Ma reggel az volt az első, hogy "mami, nem adtál puszit tegnap este!!" Persze, mivel aludt, így nem is tudta, de aztán mondtam neki, hogy az a puszi az bizony megvolt, csak szundikált már... Kínosan figyel rá, ha vmit megígér az ember neki, akkor tartsa is be! mostanában elkezdett mindent tönkretenni, úgy látszik ebben a korban van, mert a héten már a második személyes tárgyamat (jó érzéke van ahhoz, hogy a kedvenceimet válassza ki..) vágta gallyra:(((
Amúgy meg, ha épp nem kettyós pillanata van, irtó jó fej. Az oviban nagyon népszerű, mindig nézek, hogy szinte alig járt oviba és minden gyerek jön oda hozzá a nevén szólítva, nagy pacsikat adva egymásnak. Humorérzéke nagyon fejlett és ha ráadásul ráhangolódik a poénkodásra, akkor nem lehet leszerelni. Nik mindig jókedvű, 1 mp. alatt lázba lehet hozni, lelkes kis figura, aki mindenre nyitott. A mosoly, pasi létére állandóan ott van a szemeiben, ezt más huncutságnak nevezi, én mosolynak. Neki nevető szemei vannak. A csajokról pedig.... Nem én vagyok a családban az első, aki megjegyezte, hogy piszok jó ízlése van a nők terén. Azonnal lereagálja a női társaságot és azt kell, hogy mondjam csak ápolt széparcú/bőrű nők jönnek be neki, de azok láthatóan:))))
Amúgy meg, ha épp nem kettyós pillanata van, irtó jó fej. Az oviban nagyon népszerű, mindig nézek, hogy szinte alig járt oviba és minden gyerek jön oda hozzá a nevén szólítva, nagy pacsikat adva egymásnak. Humorérzéke nagyon fejlett és ha ráadásul ráhangolódik a poénkodásra, akkor nem lehet leszerelni. Nik mindig jókedvű, 1 mp. alatt lázba lehet hozni, lelkes kis figura, aki mindenre nyitott. A mosoly, pasi létére állandóan ott van a szemeiben, ezt más huncutságnak nevezi, én mosolynak. Neki nevető szemei vannak. A csajokról pedig.... Nem én vagyok a családban az első, aki megjegyezte, hogy piszok jó ízlése van a nők terén. Azonnal lereagálja a női társaságot és azt kell, hogy mondjam csak ápolt széparcú/bőrű nők jönnek be neki, de azok láthatóan:))))
2011. február 21., hétfő
féltékeny
Nik hihetetlenül féltékeny lett a hugira, pedig azt hittük megússzuk, hiszen leszámítva a Franka születése utáni heteket nem volt gond. Mostanában azonban sokat durvul vele és ha a szeretetét juttatja érvényre olyan puszikat ad, vagy csikizi Frankát, amiről tudom, hogy túlmegy a gyengédség határán és folyton le kell állítanunk.
Tudom, hogy ez nem megoldás, de nem bírom elnézni, hogy kitépi Franki kezecskéi közül azt a játékot, amivel épp játszott. Erre nagyon pipa tudok lenni. Most amúgy is a bögyömben van drága elsőszülött fiam, mert nagyon nehéz vele. Alapjáraton nehéz eset és muszáj ismételnem magam, hogy várom, hogy a 4. év betöltésével kicsit enyhüljön nála ez a dilikór... Nincs olyan reggel, hogy ne üvöltözze tele a lakást, amikor Frankival még félkómásan csendben összebújnánk várva mellénk Ninit is. Cirkuszol, tele torokkal üvölt és az esti órák drámaivá fajultak, mert olyankor komolyan elgondolkodom, hogy ne lógassam-e ki egy kötélen. Kemény... Egyedül nincs az az Isten, hogy 5 percig is eljátsszon, folyton valakit nyúz, hogy menjen vele játszani. Ha valamit kér, addig biz' Isten nem hagyja abba, amíg nem reagál rá az ember. Addig mondogatja, amíg nem reagálunk. Állandóan ő akar a figyelem középpontjában lenni és mindig azt csinálja, amit nem kellene. Tegnap tönkrevágta a kedvenc övemet, marha mérges voltam, mert tudja, hogy nem engedem, hogy más dolgaival szórakozzon, de én nem voltam itthon és valószínűleg egy pillanat műve volt, de megtörtént. Állandóan unatkozik, idebent nem lehet bírni vele, folyton enne (szerintem unalmában). Nem érdekli semmilyen kreatív dolog (rajz, festés, stb...) kizárólag azért van oda, ha körbe-körbe autózik vele valaki a lakáson..
Hát ez van most...
Tudom, hogy ez nem megoldás, de nem bírom elnézni, hogy kitépi Franki kezecskéi közül azt a játékot, amivel épp játszott. Erre nagyon pipa tudok lenni. Most amúgy is a bögyömben van drága elsőszülött fiam, mert nagyon nehéz vele. Alapjáraton nehéz eset és muszáj ismételnem magam, hogy várom, hogy a 4. év betöltésével kicsit enyhüljön nála ez a dilikór... Nincs olyan reggel, hogy ne üvöltözze tele a lakást, amikor Frankival még félkómásan csendben összebújnánk várva mellénk Ninit is. Cirkuszol, tele torokkal üvölt és az esti órák drámaivá fajultak, mert olyankor komolyan elgondolkodom, hogy ne lógassam-e ki egy kötélen. Kemény... Egyedül nincs az az Isten, hogy 5 percig is eljátsszon, folyton valakit nyúz, hogy menjen vele játszani. Ha valamit kér, addig biz' Isten nem hagyja abba, amíg nem reagál rá az ember. Addig mondogatja, amíg nem reagálunk. Állandóan ő akar a figyelem középpontjában lenni és mindig azt csinálja, amit nem kellene. Tegnap tönkrevágta a kedvenc övemet, marha mérges voltam, mert tudja, hogy nem engedem, hogy más dolgaival szórakozzon, de én nem voltam itthon és valószínűleg egy pillanat műve volt, de megtörtént. Állandóan unatkozik, idebent nem lehet bírni vele, folyton enne (szerintem unalmában). Nem érdekli semmilyen kreatív dolog (rajz, festés, stb...) kizárólag azért van oda, ha körbe-körbe autózik vele valaki a lakáson..
Hát ez van most...
2011. február 19., szombat
cici..:)
Épp krémeztem Nik bőrét fürdés után, amikor eltűnődve kérdezte tőlem miközben nézte magát a tükörben..
-Mami, mikor nő meg a cicim??:D
-Mami, mikor nő meg a cicim??:D
2011. február 17., csütörtök
Franka 9 hónapos
Isten éltessen Cincilány!!!♥
Hoztam egy képet, illetve kollázst is, csak az összehasonlítás miatt. Egyre többen mondják, hogy Franka tiszta babaNik. Én ezt másképp látom, de tény, hogy van sok olyan mimika, ami levakarhatatlanul bizonyítja a tényt, hogy testvérek. Nikről a kép kicsit előbb készült, nem volt pont 9 hónapos.
Nem szép dolog hasonlítgatni, hallani sokszor, de én mégis megteszem, mert szerintem nincs abban semmi rossz, hogy egy édesanya az apró pici eltérő részleteket is figyeli mindkét gyermekén.
Niknek nagy kerek szeme volt és babaként is már nagyon kék. Frankának zöld szeme van és hármoszögletű. Ettől nagyon huncutul tud nézni és ráver a bátyjára is, úgyhogy fog ő még engem nagyon átverni:))))Nik normálbőrű, Frankának fehér a bőre, így nagyon kell rá vigyázni majd..
Nik ennyi idősen ült már, sőt, kapaszkodott felfelé, de azt is hozzá kell tennem, hogy Franka soha nincs járókában, amit azt hiszem most már be fogok iktatni. Na, nem azért, hogy ketrecben legyen, szó sincs róla, hiszen ezért van mindig szabadon, hanem, hogy legyen egy kis motiválás, vagy legalább a rácsok, amiben kapaszkodhat.
Franka egyik napról a másikra eszméletlenül huncut lett, tegnap este percekig kacagott a kukucs-játékon. Vicces, hogy a fejére tesz bármilyen puha párnát, anyagdarabot, de a fél szeme kilátszik, csak ő azt hiszi, hogy mi nem látjuk. Ha lerántjuk, akkor keze-lába jár és kacag, nagyon élvezi és hát mi is, bár Ninus mindig rátesz egy lapáttal, ami a vadságot illeti...
A kórházban legutóbb mért súlya 8800 g, de ott valószínűleg fogyhatott, mert pár héttel ezelőtt a házidoki 9 kg fölötti súlyt mért. Jó kis combis, sajna ugyanúgy ekcémára hajlamos bőrrel megáldva, mint a bátyus. Hála a BABÉ-nak, gyönyörűen rendbejött a kis térde.
Két db foga van alul és rohamosan jön a többi felül. Most már kételkedem abban, hogy csak két felső foga jön, mert az egész kis felső ínye be van állva, úgyhogy várjuk azokat a fogakat, de ha nem jönnek még úgy is jó:)
Visszatért az étvágya, bár az esti tápszer nem jön be már neki, azzal megy a kínlódás még pár napig, aztán azt hiszem kiváltom vmi főzelékre. Reggel még megeszi/issza a tápot, de este vmiért nem megy.
Nem ijedős egy csaj, mindenkit elfogad maga körül, max. nem szórja azonnal a mosolyait, ami szerintem jó is így. Megszoktam, hogy Nik mindenkivel haver, de azért sokszor bosszankodom emiatt, mert még a vadidegennek is képes köszönni és szóba állni vele. Állítólag én is ilyen voltam és talán vagyok is, ha nagyon magamba nézek:))) Franka távolságtartóbb, de nem okoz neki gondot, ha más foglalkozik vele, tehát nála szinte egyáltalán nem vettem észre a szeparációs szorongás legkisebb jelét sem. Nik elementáris cirkuszokat szokott rendezni és sokszor azt hinné az ember, hogy Franka ettől megijed, de a füle botját se mozdítja, nem reagál rá... Végülis ideje volt már hozzászokni, hiszen mikor a pocakomban volt hallhatta Nik tombolásait:)
Nagyon szereti a puszikat, szemben Ninivel, aki már rendesen elhúzódott az öleléstől ennyi idősen, aztán ez persze később megváltozott nála.
Örülök, hogy van egy lányom, aki ennyi csodás percet ad és akit ennyire szerethetünk.
Hoztam egy képet, illetve kollázst is, csak az összehasonlítás miatt. Egyre többen mondják, hogy Franka tiszta babaNik. Én ezt másképp látom, de tény, hogy van sok olyan mimika, ami levakarhatatlanul bizonyítja a tényt, hogy testvérek. Nikről a kép kicsit előbb készült, nem volt pont 9 hónapos.
Nem szép dolog hasonlítgatni, hallani sokszor, de én mégis megteszem, mert szerintem nincs abban semmi rossz, hogy egy édesanya az apró pici eltérő részleteket is figyeli mindkét gyermekén.
Niknek nagy kerek szeme volt és babaként is már nagyon kék. Frankának zöld szeme van és hármoszögletű. Ettől nagyon huncutul tud nézni és ráver a bátyjára is, úgyhogy fog ő még engem nagyon átverni:))))Nik normálbőrű, Frankának fehér a bőre, így nagyon kell rá vigyázni majd..
Nik ennyi idősen ült már, sőt, kapaszkodott felfelé, de azt is hozzá kell tennem, hogy Franka soha nincs járókában, amit azt hiszem most már be fogok iktatni. Na, nem azért, hogy ketrecben legyen, szó sincs róla, hiszen ezért van mindig szabadon, hanem, hogy legyen egy kis motiválás, vagy legalább a rácsok, amiben kapaszkodhat.
Franka egyik napról a másikra eszméletlenül huncut lett, tegnap este percekig kacagott a kukucs-játékon. Vicces, hogy a fejére tesz bármilyen puha párnát, anyagdarabot, de a fél szeme kilátszik, csak ő azt hiszi, hogy mi nem látjuk. Ha lerántjuk, akkor keze-lába jár és kacag, nagyon élvezi és hát mi is, bár Ninus mindig rátesz egy lapáttal, ami a vadságot illeti...
A kórházban legutóbb mért súlya 8800 g, de ott valószínűleg fogyhatott, mert pár héttel ezelőtt a házidoki 9 kg fölötti súlyt mért. Jó kis combis, sajna ugyanúgy ekcémára hajlamos bőrrel megáldva, mint a bátyus. Hála a BABÉ-nak, gyönyörűen rendbejött a kis térde.
Két db foga van alul és rohamosan jön a többi felül. Most már kételkedem abban, hogy csak két felső foga jön, mert az egész kis felső ínye be van állva, úgyhogy várjuk azokat a fogakat, de ha nem jönnek még úgy is jó:)
Visszatért az étvágya, bár az esti tápszer nem jön be már neki, azzal megy a kínlódás még pár napig, aztán azt hiszem kiváltom vmi főzelékre. Reggel még megeszi/issza a tápot, de este vmiért nem megy.
Nem ijedős egy csaj, mindenkit elfogad maga körül, max. nem szórja azonnal a mosolyait, ami szerintem jó is így. Megszoktam, hogy Nik mindenkivel haver, de azért sokszor bosszankodom emiatt, mert még a vadidegennek is képes köszönni és szóba állni vele. Állítólag én is ilyen voltam és talán vagyok is, ha nagyon magamba nézek:))) Franka távolságtartóbb, de nem okoz neki gondot, ha más foglalkozik vele, tehát nála szinte egyáltalán nem vettem észre a szeparációs szorongás legkisebb jelét sem. Nik elementáris cirkuszokat szokott rendezni és sokszor azt hinné az ember, hogy Franka ettől megijed, de a füle botját se mozdítja, nem reagál rá... Végülis ideje volt már hozzászokni, hiszen mikor a pocakomban volt hallhatta Nik tombolásait:)
Nagyon szereti a puszikat, szemben Ninivel, aki már rendesen elhúzódott az öleléstől ennyi idősen, aztán ez persze később megváltozott nála.
Örülök, hogy van egy lányom, aki ennyi csodás percet ad és akit ennyire szerethetünk.
2011. február 16., szerda
2011. február 14., hétfő
Zsinór:(
Igen, zsinórban, mióta itthon vagyunk, ilyen már csak a mesében létezik:((( Nik ma éjjel arra ébresztett, hogy mindent kihányt, úszott az egész ágy (a részleteket el lehet képzelni). Ez egy ilyen időszak sajna, túlleszünk rajta. Látszólag semmi baja a kölyöknek, nem volt akkor sem és ma sem láza, pörög, mint a ringlispíl, ahogy szokott és étvágya is van, ergo nem vagyok már abban sem biztos, hogy Frankától szedett össze valamit, mert ugye neki is megcsappant az elmúlt pár napban az étvágya, ami talán mára már egész jól alakult, én inkább egy gyomorrontásra gondolok.
Elég az hozzá, hogy mint a gép feldobtam egy mosást éjfélkor, mindent át,-ill. lecseréltem, aztán Nincim 2x még megismételte a hányást éjjel, aztán semmi..
Csak feltételezésekbe tudok bocsátkozni, mely szerint valószínűleg tök más klímához és baktériumokhoz voltak eddig szokva Hollandiában és ez lehet az oka a folytonos nyavalyáknak. Nagyon sajnáltam szegényt, mert pont ma volt farsang az oviban és megvolt az autóversenyzős ruci is hozzá, de úgy döntöttem marad itthon, nem hiányzott volna még az, hogy netán az ovi hív, hogy Nik odabent hányt..
Holnap remélhetőleg megy már.
Elég az hozzá, hogy mint a gép feldobtam egy mosást éjfélkor, mindent át,-ill. lecseréltem, aztán Nincim 2x még megismételte a hányást éjjel, aztán semmi..
Csak feltételezésekbe tudok bocsátkozni, mely szerint valószínűleg tök más klímához és baktériumokhoz voltak eddig szokva Hollandiában és ez lehet az oka a folytonos nyavalyáknak. Nagyon sajnáltam szegényt, mert pont ma volt farsang az oviban és megvolt az autóversenyzős ruci is hozzá, de úgy döntöttem marad itthon, nem hiányzott volna még az, hogy netán az ovi hív, hogy Nik odabent hányt..
Holnap remélhetőleg megy már.
2011. február 11., péntek
Zsörtölődő asszonynép;)
Kicsit felvázolnám Franka mostani viselkedését, ami az elmúlt napokat illeti..
Tudom, hogy ő a lányom, de esküszöm, mintha egy másik csajt kaptam volna vissza a kórház óta:))))) Emlékszem pontosan, hogy Niknél 9 hós kor körül kezdődött (elég korán), hogy már keményen érvényre juttatta az akaratát. Na, ez majdnem hajszál pontosan Frankinál is elkezdődött és ő még nincs 9 hós se.. Jó fej, nagyon csípem a kis egyéniségének minden darabját, de ő sem lesz egy "puha" dió:D
Rengeteget dumál, énekel, Niken kacag folyamatosan, aki persze teszi alá a lovat, hogy még jobban röhögjön, ja, és, amit Nincimmel mindketten csípünk benne, az a zsörtölődés...Húúúú, na ezt, nagyon tudja produkálni és jóóó hangosan, akár a vénasszonyok:D Niket egyszerűen isteníti, de Nincim is odáig van a hugitól. Egyre jobban érzem a testvéri kapcsot köztük, ami egy életre megmarad és remélem a jövőben is ugyanígy fogják egymást szeretni. Franki elkapja Nincim arcát és odadugja a pofiját. Öröm látni őket így együtt, olyan drágák:)
Fogzik, de nem gyengén. Ahogy talán már írtam is pár bejegyzéssel korábban nekem erős a gyanúm, hogy ez nagymértékben hozzájárult a lebetegedéséhez, illetve ahhoz, hogy a kis szervezete nem tudta önmagában feldolgozni a kórt.
Legalább két foga jön, én pár nappal ezelőtt 3-4 napot adtam, hogy kibújik a felső kettő, elbuktam, mert még nem törtek át, de ömlik a nyála (az alsóknál ez nem volt) és állandóan zsörtölődik:))))
Ma reggel cirkusz volt a tápszer miatt, amihez hozzá se nyúlt, így vajas-sajtos kenyeret kapott reggelire, amit útközben hazafelé Nik ovijából annak rendje-módja szerint ki is hányt. Délelőtt volt bennem egy kis para, ami mostanra feloszlott, hívtam a kórházat is, hogy mi legyen. Leálltam az Augmentin-adásával (antibio), gondolom a gyomrát kikészítette, csináltam neki gyümicentrifugában friss körtelevet, hogy legalább igyon a beste. Na, ezt az elején elutasította élből, aztán benyakalta mégis, hurrá:)
Bepróbálkoztam egy kis adag tápszerrel ebédidőben, de megint a szokásos cirkusz, így a lefolyóban landolt a cucc:( Gondoltam egyet... ok, kis csibész.. Csinálok vmit, ami talán bejön és még relatíve diétás is.
Feldobtam egy kis krumplit répával és egy csepp olivával. Na ezt fel kellett volna vennem. Zabálta!!!! Az ivással továbbra is hadilábon áll, de nem tágítok, akkor is vhogy juttatok belé folyadékot.. Adtam a répás-krumplis pépbe neki fél fiola Normaflore-t is, hadd szedje rendbe a Franki-pocakot kicsit.. Meglátjuk.
Hogy szerencsétlen elhanyagoltnak tűnő fiamról is írjak..
Ma az oviban tejbegríz a menü, juhéjjjj!!! Sosem evett ezelőtt, úgyhogy kíváncsi leszek mit mesél. A jövő héten (kedden) ovis-farsang lesz, de még egyelőre ötletem sincs mit, merre, hogyan? Repülő szeretne lenni, de mivel a világűr is nagyon érdekli és a rakéták, ma azt találtam ki, hogy rákérdezek mit szól majd hozzá...Azt talán picit könnyebb megvalósítani, bár jelen pillanatban még nem jutottam el a design-hoz.
Tudom, hogy ő a lányom, de esküszöm, mintha egy másik csajt kaptam volna vissza a kórház óta:))))) Emlékszem pontosan, hogy Niknél 9 hós kor körül kezdődött (elég korán), hogy már keményen érvényre juttatta az akaratát. Na, ez majdnem hajszál pontosan Frankinál is elkezdődött és ő még nincs 9 hós se.. Jó fej, nagyon csípem a kis egyéniségének minden darabját, de ő sem lesz egy "puha" dió:D
Rengeteget dumál, énekel, Niken kacag folyamatosan, aki persze teszi alá a lovat, hogy még jobban röhögjön, ja, és, amit Nincimmel mindketten csípünk benne, az a zsörtölődés...Húúúú, na ezt, nagyon tudja produkálni és jóóó hangosan, akár a vénasszonyok:D Niket egyszerűen isteníti, de Nincim is odáig van a hugitól. Egyre jobban érzem a testvéri kapcsot köztük, ami egy életre megmarad és remélem a jövőben is ugyanígy fogják egymást szeretni. Franki elkapja Nincim arcát és odadugja a pofiját. Öröm látni őket így együtt, olyan drágák:)
Fogzik, de nem gyengén. Ahogy talán már írtam is pár bejegyzéssel korábban nekem erős a gyanúm, hogy ez nagymértékben hozzájárult a lebetegedéséhez, illetve ahhoz, hogy a kis szervezete nem tudta önmagában feldolgozni a kórt.
Legalább két foga jön, én pár nappal ezelőtt 3-4 napot adtam, hogy kibújik a felső kettő, elbuktam, mert még nem törtek át, de ömlik a nyála (az alsóknál ez nem volt) és állandóan zsörtölődik:))))
Ma reggel cirkusz volt a tápszer miatt, amihez hozzá se nyúlt, így vajas-sajtos kenyeret kapott reggelire, amit útközben hazafelé Nik ovijából annak rendje-módja szerint ki is hányt. Délelőtt volt bennem egy kis para, ami mostanra feloszlott, hívtam a kórházat is, hogy mi legyen. Leálltam az Augmentin-adásával (antibio), gondolom a gyomrát kikészítette, csináltam neki gyümicentrifugában friss körtelevet, hogy legalább igyon a beste. Na, ezt az elején elutasította élből, aztán benyakalta mégis, hurrá:)
Bepróbálkoztam egy kis adag tápszerrel ebédidőben, de megint a szokásos cirkusz, így a lefolyóban landolt a cucc:( Gondoltam egyet... ok, kis csibész.. Csinálok vmit, ami talán bejön és még relatíve diétás is.
Feldobtam egy kis krumplit répával és egy csepp olivával. Na ezt fel kellett volna vennem. Zabálta!!!! Az ivással továbbra is hadilábon áll, de nem tágítok, akkor is vhogy juttatok belé folyadékot.. Adtam a répás-krumplis pépbe neki fél fiola Normaflore-t is, hadd szedje rendbe a Franki-pocakot kicsit.. Meglátjuk.
Hogy szerencsétlen elhanyagoltnak tűnő fiamról is írjak..
Ma az oviban tejbegríz a menü, juhéjjjj!!! Sosem evett ezelőtt, úgyhogy kíváncsi leszek mit mesél. A jövő héten (kedden) ovis-farsang lesz, de még egyelőre ötletem sincs mit, merre, hogyan? Repülő szeretne lenni, de mivel a világűr is nagyon érdekli és a rakéták, ma azt találtam ki, hogy rákérdezek mit szól majd hozzá...Azt talán picit könnyebb megvalósítani, bár jelen pillanatban még nem jutottam el a design-hoz.
2011. február 10., csütörtök
Táp,...nem O.K....
Fogalmam sincs mi történhetett, egyelőre kivárok, de pár napja figyelem Frankát és nem eszi már olyan elánnal a tápszert, mint azelőtt. Nemhogy nem eszi, egyenesen cirkuszol.
Niknél azt hiszem 10-11hós korban hagytuk el végleg a tápszert..Hm, lehetséges, hogy Franka beleunt már most??? Tegnap este már kenyér kellett neki, így csináltam kis vajaskenyér-kockákat sajttal:)
Niknél azt hiszem 10-11hós korban hagytuk el végleg a tápszert..Hm, lehetséges, hogy Franka beleunt már most??? Tegnap este már kenyér kellett neki, így csináltam kis vajaskenyér-kockákat sajttal:)
2011. február 9., szerda
Franki itthon
Én most estére érzem a leginkább, hogy elfáradtam, de ugyanígy Ninim is és csak halkan írom le, hogy talán Franki az, aki most leginkább állja a sarat..ha lehet így fogalmazni.
Reggel 6-kor már benn voltam Cincinél a kórházban, nem volt vele semmi gond előző este, amikor az órám után még bementem úgy fél 8 körül. Már akkor is aludt és tulképp reggel 7:20-ig egyfolytában. Kérdezték is az ápolók, hogy adjanak-e még Frannak tápszert éjjel.. Mondom, micsodaaaa? A csajszim este 6-7 körül eszik, aztán reggel 7-nél előbb nem jelentkezik, haha:D
Míg felébredt ma reggel olvasgattam egy kis Coelho-t:)aztán 9 körül elszaladtam gyümit venni és sooook Fornettit, mert szegény Ninusomnak, aki reggel a telefonban sírt mikor Nagypapa vitte őt az oviba (nála aludt mára virradó éjjel) vmit muszáj volt kitalálnom, hogy megnyugodjon. Ő ugyanis kategorikusan kijelentette, hogy nem akar ott maradni az oviban, engem szeretne már látni... "Remek" érzés volt, jött is a bűntudat és csak imádkoztam, hogy legyen olyan szerencsénk, hogy Frankinak nem megy fel mára virradó éjjel a láza és meglesz a 24 lázmentes óra, amivel hazaengedik, így végre együtt lehetünk mindannyian.
No, megvolt a gyümi, megvolt a gyógyszertár is, majd szaladtam vissza Cincushoz a kórházba. Ő tök jól elvolt. Az anyák, akik közül párral jóba is lettem, szerint Frankát imádja az egész osztály, mert egy hős. Én meg persze irtó büszke voltam/vagyok rá!! Ezután ismét volt egy órám 1-kor, úgyhogy dél körül loholtam haza.. Vhogy meg kellett oldanom az átfedést, ugyanis Niket kérték, hogy szedjem fel 3 óra körül, mert mégiscsak ma aludt ott először, stb... Ja, egyébként simán ment az alvás a többi ovissal együtt:)
Szóval 3 körül ott voltam az oviban, közben a szomszédcsajszi, akinek van 3 nagyobb fia, volt olyan drága, hogy bevállalta Nincimet, hogy maradjon csak náluk, amíg én Frankit 4 körül felnyalábolom a kórházból. Agyaltam, hogy mit vigyek az ápolóknak és a dokinak és azt találtam ki, hogy viszek még itthonról egy kis nasit Hollandiából és gyorsan kinyomtattam Frankiról egy vicces fotót, amit kicsit átvariáltam a picknik progi segítségével és feliratoztam, hogy "köszönöm! Franka" Lásd lejjebb...
Amikor átnyújtottam a borítékot Eszter dokinknak, akkor ő érthetően arra gondolt, hogy pénzt adok, de szóltam is előre, hogy nem az van benne, mint amire gondol:D:D:D
Mondta, hogy ennek sokkal, de sokkal jobban örülnek és már ki is tették Frankim fotóját a legláthatóbb helyek egyikére. Volt örömködés a többi anya részéről és csupa jót tudok róluk is elmondani. Nekik is köszönjük a sok kedves szót és bátorítást, amikor nehéz perceket éltünk át!!!
Aztán felöltöztettem a kis Cincit és végre friss levegőt szippanthatott a nózijába, majd otthagytuk a kórházat. Olyan volt kicsit, mintha börtönből szabadultunk volna.
Kiváltottam a további napokra az antibiot neki, majd rohantunk Ninusért a Zsuzsiékhoz (szomszéd) és véééégre együtt volt a két gyerekem. Leírhatatlan érzés volt látni őket ismét együtt, ennél azt hiszem nem sok szebb dolog van, ami ennyire szívet melengető. Franka leginkább Nini hülyeségein tud nevetni és jó volt hallani ismét a nagy kacagást.
Frankim köhög még, de ma este sem volt láza fürcsi után, kapott orrcseppet és beadtam az antibiot is. Holnap ovi Nini részéről én meg regenerálom a kiscsajt itthon. Az a legfontosabb, hogy mindketten egészségesek legyenek, a többi nem számít.
és a fotó, ami talán ismerős lehet már róla...
Reggel 6-kor már benn voltam Cincinél a kórházban, nem volt vele semmi gond előző este, amikor az órám után még bementem úgy fél 8 körül. Már akkor is aludt és tulképp reggel 7:20-ig egyfolytában. Kérdezték is az ápolók, hogy adjanak-e még Frannak tápszert éjjel.. Mondom, micsodaaaa? A csajszim este 6-7 körül eszik, aztán reggel 7-nél előbb nem jelentkezik, haha:D
Míg felébredt ma reggel olvasgattam egy kis Coelho-t:)aztán 9 körül elszaladtam gyümit venni és sooook Fornettit, mert szegény Ninusomnak, aki reggel a telefonban sírt mikor Nagypapa vitte őt az oviba (nála aludt mára virradó éjjel) vmit muszáj volt kitalálnom, hogy megnyugodjon. Ő ugyanis kategorikusan kijelentette, hogy nem akar ott maradni az oviban, engem szeretne már látni... "Remek" érzés volt, jött is a bűntudat és csak imádkoztam, hogy legyen olyan szerencsénk, hogy Frankinak nem megy fel mára virradó éjjel a láza és meglesz a 24 lázmentes óra, amivel hazaengedik, így végre együtt lehetünk mindannyian.
No, megvolt a gyümi, megvolt a gyógyszertár is, majd szaladtam vissza Cincushoz a kórházba. Ő tök jól elvolt. Az anyák, akik közül párral jóba is lettem, szerint Frankát imádja az egész osztály, mert egy hős. Én meg persze irtó büszke voltam/vagyok rá!! Ezután ismét volt egy órám 1-kor, úgyhogy dél körül loholtam haza.. Vhogy meg kellett oldanom az átfedést, ugyanis Niket kérték, hogy szedjem fel 3 óra körül, mert mégiscsak ma aludt ott először, stb... Ja, egyébként simán ment az alvás a többi ovissal együtt:)
Szóval 3 körül ott voltam az oviban, közben a szomszédcsajszi, akinek van 3 nagyobb fia, volt olyan drága, hogy bevállalta Nincimet, hogy maradjon csak náluk, amíg én Frankit 4 körül felnyalábolom a kórházból. Agyaltam, hogy mit vigyek az ápolóknak és a dokinak és azt találtam ki, hogy viszek még itthonról egy kis nasit Hollandiából és gyorsan kinyomtattam Frankiról egy vicces fotót, amit kicsit átvariáltam a picknik progi segítségével és feliratoztam, hogy "köszönöm! Franka" Lásd lejjebb...
Amikor átnyújtottam a borítékot Eszter dokinknak, akkor ő érthetően arra gondolt, hogy pénzt adok, de szóltam is előre, hogy nem az van benne, mint amire gondol:D:D:D
Mondta, hogy ennek sokkal, de sokkal jobban örülnek és már ki is tették Frankim fotóját a legláthatóbb helyek egyikére. Volt örömködés a többi anya részéről és csupa jót tudok róluk is elmondani. Nekik is köszönjük a sok kedves szót és bátorítást, amikor nehéz perceket éltünk át!!!
Aztán felöltöztettem a kis Cincit és végre friss levegőt szippanthatott a nózijába, majd otthagytuk a kórházat. Olyan volt kicsit, mintha börtönből szabadultunk volna.
Kiváltottam a további napokra az antibiot neki, majd rohantunk Ninusért a Zsuzsiékhoz (szomszéd) és véééégre együtt volt a két gyerekem. Leírhatatlan érzés volt látni őket ismét együtt, ennél azt hiszem nem sok szebb dolog van, ami ennyire szívet melengető. Franka leginkább Nini hülyeségein tud nevetni és jó volt hallani ismét a nagy kacagást.
Frankim köhög még, de ma este sem volt láza fürcsi után, kapott orrcseppet és beadtam az antibiot is. Holnap ovi Nini részéről én meg regenerálom a kiscsajt itthon. Az a legfontosabb, hogy mindketten egészségesek legyenek, a többi nem számít.
és a fotó, ami talán ismerős lehet már róla...
2011. február 8., kedd
Franka kórházban II.rész..
Ahogy ígértem, írom a részleteket..Vasárnap már úgy ébredtem egy nyugis éjszaka után Frankival, miután 2 napja enyhébb hőemelkedése volt és köhögött, hogy állandón aludt, szinte végigaludta a reggeli etetés utáni időszakot. Délre nem tököltem, felnyaláboltam (amúgy csak hétfőn reggel akartam menni gyerekdokihoz vele..)és szépen átmentünk a Heim Pálba. Irtó nagy szerencsém, hogy a kórház tőlünk gyalog 2 percre van..Mielőtt elindultam vele még gyorsan megmértem a hőjét és sajnos addigra fel is ment neki 39,2-re. Igaz ebből még mindig le kell vonni fél fokot (popsiban mértem), de már nem volt kec-mec, mivel teljesen kóma volt szegényem. A kórházi ügyeletnél kivártuk a sorunkat, megvizsgálta egy iszonyú bunkó, paraszt nőszemély, aki még csak orvosnak sem nézett ki:( Azonnal átküldte röntgeneztetni. Na ez csúcs volt:((( Alig találtam meg Frankival, ott kolbászoltunk a Heim Pál több épülete között, mire végre egy horrorjelenetbe tökkkkkéletesen beillő radiológiát megtaláltuk.. Ijesztő volt a közeg, a csajszi viszont kedves volt és szimpi. Frankit le kellett vetkőztetnem, majd kapott egy kis kantáros fehér szerkót és két kampóra ezzel felakasztották. Szerencsétlen Cincim, mondom, mint egy horrorfilmben:((((( Vártunk....megjött az eredmény, majd mehettünk vissza a vizsgálóba a bunkó "ál-dokihoz" (kaján vigyor..)
A dokicsaj egyből mondta, hogy "mintha" egy icipici foltot látna a jobb tüdején...Majd jött a sokk...benn kell maradnia. Zavaromban rákérdeztem: -hol?
Hát a kórházban, anya! Pfffffffff
F..........sza:((((Franki a belgyógyászati részlegre került egy szép, új épületbe. A morbid az egészben az, hogy 1 héttel ezelőtti sétánk alkalmával, amikor még Franki is velünk volt, pont mutattam Niknek, hogy nézd milyen szép szines korlátok vannak azon az épületen.. Rá egy hétre pedig Franka pont odakerült...:(
Szóval felvették az adatait és várnunk kellett a dokinkra, hogy részletesen megvizsgálja..
A dokicsaj egyszerűen szuper!!!!! Szimpatikus, jó fej, olyan típusú ember, akiről kapásból el tudtam képzelni, hogy él-hal a szakmájáért és emellett gyerekimádó. Sokat beszélgettünk személyes dolgokról is és azt hiszem kölcsönös volt a szimpátia olyan szintig, hogy másfél napig tök egyedül voltunk egy kórteremben, mert direkt így intézte nekünk. Látszik, hogy Frankit is nagyon megkedvelte és mindent meg akar tenni, hogy gyorsan felépüljön és végre hazajöhessünk.. Szóval ő a mi Eszterünk:)))
Frankikám kapott branülön át aznap este még 500ml infúziót és vasárnap éjféltől elkezdték adni neki a vénás antibiotikumot is. Emellett kapott hörgőtágítót (ventolin)..Szoktunk inhalálni, ha ott vagyok vele, ha nem, akkor egy épp szolgálatban levő nővérrel. Sajna az orrszívás necces, tegnap el is durrant az agyam a nővérre, pedig alapból nem volt gondom a csajjal.. Annyira ledugta a kis orrlyukain a csövet, hogy basszus már véres váladék jött neki, gondolom vmit megszúrhatott neki:(
A lázzal már nem küzdünk hála Isten, csak az olykor ingázó hőemelkedéssel. Sajna most is mielőtt eljöttem tőle mértem, és 38,2 volt, ami visszaszámítva ugye 37,7..
Tegnap este 11 körül jött szobatársunk..egy majdnem egyéves kisfiú és az anyukája. Nincs velük gond, Franka a torka szakadtából üvöltő kissrác mellett is aludt ezerrel. Már a kórházban a többi anya is a csodájára jár a kis pöttyös rucis csajomnak, hogy mennyire együttműködő és vidám. Sajnos nem tudom megoldani, hogy éjjel-nappal mellette legyek, mert itt van Nincim is, akit NEM akarok elhanyagolni, így is szerencsétlen az elmúlt estéken vagy Anyumnál, vagy Apumnál aludt. Úgy hozták vissza másnap reggel 7-re őt. Én ált. 6-fél7 körül lelépek a kórházból reggel, mert el kell vinnem Ninust oviba, aztán 11:45-ig Frankizom, majd megyek vissza Niniért. Holnaptól már Nik is ott alszik délután az oviban, remélem minden jól alakul majd. Szerintem neki is szörnyen hiányzom már, nem tudom leírni azt a boldogságot és szeretetáradatot, amit kapok tőle, amikor meglát reggel, vagy, amikor megyek érte az oviba. Pasi létére: -Mamikám, úgy hiányoztál és Franki is és ezerrel puszilgat össze-vissza nagy örmöködés közepette♥. A szivem szakad meg miatta is, de nem tudok többet tenni, mint amit teszek. Elkezdtem szedni megelőzésképpen az Echinacea cseppeket, emellett tömöm magamba a gyümit, mert nem kaphatok el semmit a kórházból. Próbálok én is pihenni, bár az első éjszaka Franki sokat felsírt és semmit sem aludtam. A ma éjjelünk tulképp ideálisnak volt mondható, de 1-2 óránál nem tudok többet aludni egyhuzamban. Most még bírom, csak tartson ki még pár napig, aztán úgyis itt a hétvége és már biztosan Frankim is itthon lesz.
Szóval Franki ma már sokat virgonckodott, reggel még főztem is neki gyorsan egy csupa zöldséges husimixet, mert már unom ezeket az üveges kajákat.. Az ivás is jól alakul, mert rájöttem, hogy a legjobb, ha kanállal adagolom neki a vizet, mert még nem szokta meg teljesen az ivópoharat. Így, kanalazva, simán megiszik 20ml-eket, aminek nagyon örülök, ezzel talán kipipálva a kiszáradás lehetősége.
Holnap délelőtt jön a dokink vmikor és akkor lesz a döntéshozatal, hogy akkor Franki maradjon, vagy jöjjön haza...
A mai nap meg úgy néz ki, hogy én most itthon vagyok, amíg Nik alszik, aztán Apum jön vmikor 4 körül, én rohanok vissza Frankihoz, majd ismét haza fél6-ra, mert tanítok 8-ig. Utána rohanok Frankihoz és szeretnék, erőm függvényében este 11-ig maradni nála, majd ismét jövök haza aludni 5-6 órát és reggel 6 után szeretnék már ott lenni vele, amíg Apum talán elviszi majd Ninit oviba.
Hát ennyi perpill...aztán folyt. köv. vmikor...
Drukkoljatok!!!
A dokicsaj egyből mondta, hogy "mintha" egy icipici foltot látna a jobb tüdején...Majd jött a sokk...benn kell maradnia. Zavaromban rákérdeztem: -hol?
Hát a kórházban, anya! Pfffffffff
F..........sza:((((Franki a belgyógyászati részlegre került egy szép, új épületbe. A morbid az egészben az, hogy 1 héttel ezelőtti sétánk alkalmával, amikor még Franki is velünk volt, pont mutattam Niknek, hogy nézd milyen szép szines korlátok vannak azon az épületen.. Rá egy hétre pedig Franka pont odakerült...:(
Szóval felvették az adatait és várnunk kellett a dokinkra, hogy részletesen megvizsgálja..
A dokicsaj egyszerűen szuper!!!!! Szimpatikus, jó fej, olyan típusú ember, akiről kapásból el tudtam képzelni, hogy él-hal a szakmájáért és emellett gyerekimádó. Sokat beszélgettünk személyes dolgokról is és azt hiszem kölcsönös volt a szimpátia olyan szintig, hogy másfél napig tök egyedül voltunk egy kórteremben, mert direkt így intézte nekünk. Látszik, hogy Frankit is nagyon megkedvelte és mindent meg akar tenni, hogy gyorsan felépüljön és végre hazajöhessünk.. Szóval ő a mi Eszterünk:)))
Frankikám kapott branülön át aznap este még 500ml infúziót és vasárnap éjféltől elkezdték adni neki a vénás antibiotikumot is. Emellett kapott hörgőtágítót (ventolin)..Szoktunk inhalálni, ha ott vagyok vele, ha nem, akkor egy épp szolgálatban levő nővérrel. Sajna az orrszívás necces, tegnap el is durrant az agyam a nővérre, pedig alapból nem volt gondom a csajjal.. Annyira ledugta a kis orrlyukain a csövet, hogy basszus már véres váladék jött neki, gondolom vmit megszúrhatott neki:(
A lázzal már nem küzdünk hála Isten, csak az olykor ingázó hőemelkedéssel. Sajna most is mielőtt eljöttem tőle mértem, és 38,2 volt, ami visszaszámítva ugye 37,7..
Tegnap este 11 körül jött szobatársunk..egy majdnem egyéves kisfiú és az anyukája. Nincs velük gond, Franka a torka szakadtából üvöltő kissrác mellett is aludt ezerrel. Már a kórházban a többi anya is a csodájára jár a kis pöttyös rucis csajomnak, hogy mennyire együttműködő és vidám. Sajnos nem tudom megoldani, hogy éjjel-nappal mellette legyek, mert itt van Nincim is, akit NEM akarok elhanyagolni, így is szerencsétlen az elmúlt estéken vagy Anyumnál, vagy Apumnál aludt. Úgy hozták vissza másnap reggel 7-re őt. Én ált. 6-fél7 körül lelépek a kórházból reggel, mert el kell vinnem Ninust oviba, aztán 11:45-ig Frankizom, majd megyek vissza Niniért. Holnaptól már Nik is ott alszik délután az oviban, remélem minden jól alakul majd. Szerintem neki is szörnyen hiányzom már, nem tudom leírni azt a boldogságot és szeretetáradatot, amit kapok tőle, amikor meglát reggel, vagy, amikor megyek érte az oviba. Pasi létére: -Mamikám, úgy hiányoztál és Franki is és ezerrel puszilgat össze-vissza nagy örmöködés közepette♥. A szivem szakad meg miatta is, de nem tudok többet tenni, mint amit teszek. Elkezdtem szedni megelőzésképpen az Echinacea cseppeket, emellett tömöm magamba a gyümit, mert nem kaphatok el semmit a kórházból. Próbálok én is pihenni, bár az első éjszaka Franki sokat felsírt és semmit sem aludtam. A ma éjjelünk tulképp ideálisnak volt mondható, de 1-2 óránál nem tudok többet aludni egyhuzamban. Most még bírom, csak tartson ki még pár napig, aztán úgyis itt a hétvége és már biztosan Frankim is itthon lesz.
Szóval Franki ma már sokat virgonckodott, reggel még főztem is neki gyorsan egy csupa zöldséges husimixet, mert már unom ezeket az üveges kajákat.. Az ivás is jól alakul, mert rájöttem, hogy a legjobb, ha kanállal adagolom neki a vizet, mert még nem szokta meg teljesen az ivópoharat. Így, kanalazva, simán megiszik 20ml-eket, aminek nagyon örülök, ezzel talán kipipálva a kiszáradás lehetősége.
Holnap délelőtt jön a dokink vmikor és akkor lesz a döntéshozatal, hogy akkor Franki maradjon, vagy jöjjön haza...
A mai nap meg úgy néz ki, hogy én most itthon vagyok, amíg Nik alszik, aztán Apum jön vmikor 4 körül, én rohanok vissza Frankihoz, majd ismét haza fél6-ra, mert tanítok 8-ig. Utána rohanok Frankihoz és szeretnék, erőm függvényében este 11-ig maradni nála, majd ismét jövök haza aludni 5-6 órát és reggel 6 után szeretnék már ott lenni vele, amíg Apum talán elviszi majd Ninit oviba.
Hát ennyi perpill...aztán folyt. köv. vmikor...
Drukkoljatok!!!
2011. február 7., hétfő
Franka kórházban I.rész:(
Csak gyorsan írok, aztán, ha lesz erőm és időm, leírom részletesen. Tegnap délben elvittem Frankit az ügyeletre, sajnos enyhe tüdőgyulladás miatt benntartották. Piszok rossz volt, sokat sírtam a sokktól, de ma már jobb és ő is szegénykém talán javul. A Heim Pálban vagyunk, semmi rosszat nem mondhatok el róla, csak azt nehéz átélni, hogy vele is akarok lenni és Nincivel is, aki most tuti nagyon hiányol és a hugit is. Mindjárt megyek érte az oviba, aztán 4-ig itthon leszünk, utána pedig rohanok vissza Cincimhez, utána ismét haza tanítani.. Nem mondom, hogy nem voltak jobb napjaim, de túléljük!
Franki antibiotikumot kap, sok vért vettek tőle és tegnap este benyomták branülön keresztül neki az 500 ml infúziót. Egy szavam sem lehet rá, nagyon fasza csajszi, imádom és büszke vagyok rá, hogy ennyire jól tűr mindent. Amikor ott kell hagynom a szivem szakad meg, de tudom, hogy van másik gyerekem is, akinek ugyanúgy nagy szüksége van most rám.
Ma egyelőre lázmentes már, de 24 órán keresztüli lázmentes időszakot ki kell várni, utána jöhet csak haza. Nagyon reménykedem, hogy minél előbb sikerül.
Franki antibiotikumot kap, sok vért vettek tőle és tegnap este benyomták branülön keresztül neki az 500 ml infúziót. Egy szavam sem lehet rá, nagyon fasza csajszi, imádom és büszke vagyok rá, hogy ennyire jól tűr mindent. Amikor ott kell hagynom a szivem szakad meg, de tudom, hogy van másik gyerekem is, akinek ugyanúgy nagy szüksége van most rám.
Ma egyelőre lázmentes már, de 24 órán keresztüli lázmentes időszakot ki kell várni, utána jöhet csak haza. Nagyon reménykedem, hogy minél előbb sikerül.
2011. február 5., szombat
Franka is:(
elkapta a csajszim is vhonnan a kórt:( Brutálisan köhög, tegnap már be kellett fognom a fülem, mert már nekem fájt:(((( Úgy sajnálom szegényt:( Próbáltam homeos cuccot adni, de nem tűnt eredményesnek. Rhinathiol-t (bocs, ha elírtam, még szokom a magyar gyógyszerneveket:)) adok most már, enyhe hőemelkedése van, de egyelőre nem akarom dokihoz vinni ezzel. Bízok és várok... Elég sokszor kell most már szívnom a nóziját is, úgyhogy talán beindult a gyógyulási szakasz. Ma kivittem, mert kell a friss levegő és olyan szép idő volt♥ Nem sokáig bír ébren maradni, de ha ébren is van rajtam csüng, nem szeret egyedül játszani most. Nem is olyan aktív.
2011. február 3., csütörtök
Anita Baluja!
Nagyon sok boldog névnapot kívánunk pacsival és puszival Balunak Niktől és kedvenceitől!!!:)
2011. február 2., szerda
bejött...:(
Akik követik a blogom talán olvashatták, hogy hétfőtől Nik megkezdte az ovit ismét nagy örömmel és lelkesedéssel:) Kicsit talán még mindig hihetetlen számomra és a közeli családtagok számára, akik - velem egyetemben - attól tartottak, hogy nem lesz egyszerű Nik ovis kezdése, hiszen mindenki új és ismeretlen, magyarul kell beszélni (amivel alapjáraton semmi probléma, csak mégsem a megszokott holland nyelv)és Magyarországon is vagyunk emellett.
Bejött a jóslatom (ilyen formában nem nyernék lottó ötöst:() Nik ugyanis kedden még ment oviba, de pont kedd magaslatára számítottam, hogy kiüti magát. Talán a hétvégi séta miatt, amit "Mumikával" (anyum) tettek, mivel több órán át voltak kinn és sokat kiabáltak is állítása szerint jókedvükben, de elég az hozzá, hogy Nik meghűlt. Nem kicsit, elég durván köhög és kedd estére (mivel én zsinórban tanítottam, így Mumi látta el a kölyköket, ill. fektette le) hőemelkedése lett (38,5). Mivel nekem ma "lájtos" napom volt, ami a melót illeti itthon tartottam, pedig nem volt csak 37,5 körüli a hője. Sajnálom szegényt, mert vízszintben iszonyú rohamok jönnek rá és öklendezésig krahácsol. Mostanra már zöld cucc (bocs) jön a nózijából, ergo vmi bakteriális sz*r lehet a dologban, feltételezem.. Nem a világvége, tudom, de valószínűleg marad itthon holnap is, hiszen beszoktatós hét van még mindig számára, így tulképp pár órát lenne csak oviban, de nincs kedvem ezért a pár óráért, még ha szeret is ott lenni, becipelni.
Jááááájjjjj, de várom már a nyarat, talán ezt minden blogbejegyzésben leírhatnám.
Bejött a jóslatom (ilyen formában nem nyernék lottó ötöst:() Nik ugyanis kedden még ment oviba, de pont kedd magaslatára számítottam, hogy kiüti magát. Talán a hétvégi séta miatt, amit "Mumikával" (anyum) tettek, mivel több órán át voltak kinn és sokat kiabáltak is állítása szerint jókedvükben, de elég az hozzá, hogy Nik meghűlt. Nem kicsit, elég durván köhög és kedd estére (mivel én zsinórban tanítottam, így Mumi látta el a kölyköket, ill. fektette le) hőemelkedése lett (38,5). Mivel nekem ma "lájtos" napom volt, ami a melót illeti itthon tartottam, pedig nem volt csak 37,5 körüli a hője. Sajnálom szegényt, mert vízszintben iszonyú rohamok jönnek rá és öklendezésig krahácsol. Mostanra már zöld cucc (bocs) jön a nózijából, ergo vmi bakteriális sz*r lehet a dologban, feltételezem.. Nem a világvége, tudom, de valószínűleg marad itthon holnap is, hiszen beszoktatós hét van még mindig számára, így tulképp pár órát lenne csak oviban, de nincs kedvem ezért a pár óráért, még ha szeret is ott lenni, becipelni.
Jááááájjjjj, de várom már a nyarat, talán ezt minden blogbejegyzésben leírhatnám.
puszi
Sajnos egyelőre képtelen vagyok felvenni azt, amikor Franki az ölemben ülve arra az "utasításra", hogy adjon puszit Nincinek odahajol és összekoccantja Ninivel a fejét és pár mp.-ig ebben a helyzetben marad a bátyussal. Teljesen egyértelmű jelét adja, hogy érti a szót és adna is puszit csak még nem tudja hogyan:)))) Eszméletlen drága ilyenkor (is)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)