Hetek, sőt mi több, hónapok óta ott motoszkált a fejemben, hogy mégis hogyan lehetne rávenni Frankát a szobatisztaságra. Adott volt a kemény makacssága és bár havonta 1x ráült a wc-re a szűkítőn, sikerül is, de minden "nagy dolog" alkalmával bevonult a hálóba, módszeresen magára csukta az összes ajtót és ha vki be szeretett volna menni, akkor hangosan jelezte, hogy ő most bizony kakil. Olykor a szekrénybe bújt, olykor játék közben, de mindig elvonult... Olyankor nem lehetett bemenni, eltelt sokszor jó 10 perc mire nagy kegyesen kijött. Hiába mondtam, hogy hagyjuk a pelust, ő csökönyösen kötötte az ebet a karóhoz és csakazértsem. Pedig pontosan tudta, tudom jól, hogy mire való, de erre álmomban sem gondoltam volna.
Nem hatott rá semmi, se matrica, se a magyarázkodás, egyszerűen semmi.
Ma gondoltam egyet... Láttam, hogy nagy tüsténkedve előkészíti a terepet és elkezdte az ajtókat becsukni. Mondtam neki, hogy jöjjön gyorsan kakilni a wc-be, mert közölte, hogy neki most ez lesz a terve.. Választhat, hogy a zenélős zongorát, vagy valamelyik játékát hozza magával. Rájöttem ugyanis, hogy az eredeti témát kerülni kell, mivel úgysem vezet semmire, ha azt mondom, hogy jöjjön a wc-be kakilni, mert az jobb.. Adott volt az a tény, hogy ő wc-be fog kakilni, nem is ez volt az irányvonal, hanem, hogy eldöntse mit akar magával vinni. Hatott, szépen termelt a wc-be. Ok, gondoltam... Úgysem a kakilással válik egy gyerkőc szobatisztává, ez inkább a szülőknek nagyobb dolog, de...
Kaka után volt matrica, dícséret (nem ömlengés), aztán választhatott magának bugyit. Kértem, hogy szóljon, ha pisilni kell, elmagyaráztam a kis "gömböt" =hólyag, hogy megtelik pisivel és ha feszíti majd, akkor mindig megtelik, és ha azt érzi, akkor kell szólni, sötöbö...
Fél percenként kérdeztem, mert inni meg ivott rendesen... és jött. Szólt! A délutáni alvása előtt 4x ment el így pisilni. Alváshoz megkockáztattam... Száraz maradt... Nik edzésére mentünk délután, előtte pisilt , nem adtam rá pelust. Hazaértünk fél6-ra, jött, hogy pisilnie kell. Ment wc-re. és a legelképesztőbb számomra, hogy mivel órám volt sietnem kellett ma este. Éjszakára adtam rá pelust, erre megjelent az órám alatt, hogy neki pisilnie kell! Ciki volt, mert dolgoztam és ciki az órámat megszakítanom, de ez olyan nagy élmény volt, hogy csuda!
Holnap folyt. köv.
2013. április 29., hétfő
2013. március 1., péntek
Iskola-láz
Ismét nehezen vergődtem ide, egyszerűen képtelen vagyok rávenni magam az írásra, mert minden alkalommal tudom, hogy hosszúra sikerülne, pedig rengeteg a történés és az izgalom.
Nik jövő szeptembertől kezdi a sulit, sokat dilemmáztam (heteken át), hogy menjen, vagy tartsuk vissza 1 évet? Nincs semmilyen indok, amiért még egy évig az oviban kellene kínlódnia, mert igen, Niknek már kínszenvedés az óvoda. Állítása szerint, ott mindig csak játszani kell, nincsenek agymozgató feladatok, szerintem unatkozik, bár elvan a társaival, de látszik, hogy szomjazza a tudást és egy másfajta felelősségteljes közeget. Niket nagyon frusztrálja az ilyen dedós csevegés, amikor egy ebéd után is a jóóóóó étvágyaaaaat kívááááánunk-ot elnyújtva szajkózzák és tulajdonképpen senki sem mondja azt Nekik, hogy egyszerűen elég, ha "jó étvágyat kívánunk"-ot használnak, hiszen az életben sem kell feltételnül hülyét csinálni egy majd' 6 évesből. Továbbá unja és kifejezetten rühelli az ilyen éneklős körjátékokat, amit napi szinten kell csinálnia.
Nehezen alszom mostanában, mert nagyon izgulok, ugyanis már november végén, idejekorán ráálltam a suliválasztásra, persze, akkor mindenki hülyének nézett, hogy ilyenkor? Ráérek még vele!... Történt ugyanis, hogy betelefonáltam egy se nem kerületis, se nem körzetis sportiskolába, amit már régóta kinéztem Niknek, ahol egy roppant "tájékozott" portás, amikor Nik esélyeit latolgattuk, kerek perec kijelentette, hogy szinte egyenlő a nullával, a feljebb említett okokból kifolyólag (nem a kerületben lakunk, ergo nem is oda vagyunk bejelentve). Szomorúan bár, de fel kellett, hogy hagyjak a reménnyel. Közben eljött a december és lezártnak vettem az ügyet, mely szerint Nik ugyanabba a suliba fog járni, ahova Anyum is és én is. Ez szintén sportiskola, ami nagyon ideális is, mivel 5 perc sétára van a lakásunktól, viszont nem elhanyagolható, hogy a VIII. kerületről van szó és sajnos az egész ország nagyon jól tudja, hogy milyenek ebben a kerületben a körülmények, illetve a lehetőségek...
Elkezdtük az előkészítő-foglalkozásokat, ahol zömében én vettem részt, mivel Nik 1 hétig síelt, utána az édesapja jött látogatóba, és most ismét nincsenek itthon. Azokon az alkalmakon, amin jelen volt, nagyon élvezte, készséges volt, udvarias, én pedig nagyon büszke, ami a tantermi feladatokat illeti. Ezen kívül a tornateremben is tartottak foglalkozásokat, azt is nagyon élvezte.
Eljött a február 18-i hét...Jött bennem egy sugallat, hogy ne hagyjam ezt az általam preferált sulit annyiban, próba szerencse, telefonáltam... Az igazgató-helyettes hölgy volt a vonal túloldalán és mikor közöltem vele, hogy nagyon szeretném ezt a sulit, de tudom, hogy nem vagyunk kerületisek és az esélyeink a nullával egyenlőek, akkor közbevágott, hogy ez egy regionális sportiskola, tehát őket NEM érdekli, hogy melyik kerületbe vagyunk bejelentve, így abszolút egyenlő eséllyel indulna Nik. Madarat lehetett volna fogatni velem, annyira megörültem. Közölte, hogy minden csütörtökön játékos előkészítő van, mind a tornateremben, mind a tanteremben és vár minket szeretettel. Murphy közbeszólt... 21-én csüt. délelőtt mentek NL-be a gyerekek, így ez az előkészítő Nik számára ugrott. Én azért elmentem, hogy megismerjem a sulit és megnézzem a foglalkozást, ahogy tegnap is tettem, de sajnos Nik a tegnapin sem tudott részt venni, mivel még nincs itthon. 2 alkalom kimaradt... Jövő csütörtökön már itthon lesz, de akkor meg az iskolában lesz síszünet, így egyetlen alkalma maradt Nininek részt venni az előkészítőn, és ez a március 14. csütörtök.
Lesz felvételi és nekem meglehetősen durva, ami egy 5 év 10 hónapos gyereket illet! 160 gyerekből (nagyon nagy a túljelentkezés)kb. 70-et vesznek fel, figyelve a nemek arányát is, tehát durván 35-40 fiú kerülhet be. Tetézik a dolgot még azzal is, hogy a gyermek attól még nem nyert felvételt, hogy az alkalmasságin megfelelt, ugyanis pár nappal a felvételi után, külön sportorvos vizsgálja majd őket és, ha ők ezek után "leokézzák", akkor van tuti ügyünk.
Március 14. (csüt.) utolsó előkészítő (Nik erre megy majd)
Március 18. (hétfő) sportfelvételi (ide már szülők nem mehetnek be)
Március 22. (péntek) névsor az iskola honlapján, hogy kiket vettek fel
Március 25. sportorvosi vizsgálat
A felvételiről:
· Gyorsasági feladat: 15 m-es futás
· Kislabdahajítás
· Utánzó járások: pók-, rákjárás, nyusziugrás
· Egyensúlyérzék mérése: kisgerendán járás
· Akadálypálya teljesítése: futás, átbújás, mászás, ugrás feladatokkal
· Helyből távolugrás
· Izületi hajlékonyság, lazaság mérése: gimnasztikai feladatokkal
· Mozgáskoordináció mérése: gimnasztikai feladatok utánzása
· Labdás ügyességi gyakorlat: szlalom labdavezetés
· Állóképesség mérése: 300 m teljesítése folyamatos futással
Egy szó, mint száz. Én is tesi tagozatos voltam 8 éven át, de azt kell, hogy mondjam rendesen megf*ngatják ezeket a kölyköket.
Az igazgató és az egész eddig látott tanári kar nagyon szimpatikus, készségesek, lazák, de mégis fegyelmezettek, látszik, hogy mekkora tartást adott nekik is a sport, rendszeresen be is vannak vonva tanárok és a szülők is a különböző sporteseményekbe, tehát összegezve nagyon jók a benyomásaim.
Ez lesz a mindent, vagy semmit.
Muszáj sikerülnie, és sajnos másokkal egyetemben, nekünk tényleg korlátozottak a lehetőségeink. Teljesen felesleges a VIII. kerületben más suliba is elmennünk, mivel az összetétel ugyanaz sajnos, viszont más lehetőségünk nincsen, ami a XI. kerületet illeti, hiszen ez az egy regionális suli van csak...
Fel van adva a lecke, én jobban izgulok, mint az egészről még mit sem sejtő gyermekem. Apropó, e célból úgy döntöttem, hogy nem fogom paráztatni Niket, ami a felvételit illeti, tehát neki az csupán egy ugyanolyan nap lesz, mint az előkészítő.
Drukk, drukk, drukk....
Nik jövő szeptembertől kezdi a sulit, sokat dilemmáztam (heteken át), hogy menjen, vagy tartsuk vissza 1 évet? Nincs semmilyen indok, amiért még egy évig az oviban kellene kínlódnia, mert igen, Niknek már kínszenvedés az óvoda. Állítása szerint, ott mindig csak játszani kell, nincsenek agymozgató feladatok, szerintem unatkozik, bár elvan a társaival, de látszik, hogy szomjazza a tudást és egy másfajta felelősségteljes közeget. Niket nagyon frusztrálja az ilyen dedós csevegés, amikor egy ebéd után is a jóóóóó étvágyaaaaat kívááááánunk-ot elnyújtva szajkózzák és tulajdonképpen senki sem mondja azt Nekik, hogy egyszerűen elég, ha "jó étvágyat kívánunk"-ot használnak, hiszen az életben sem kell feltételnül hülyét csinálni egy majd' 6 évesből. Továbbá unja és kifejezetten rühelli az ilyen éneklős körjátékokat, amit napi szinten kell csinálnia.
Nehezen alszom mostanában, mert nagyon izgulok, ugyanis már november végén, idejekorán ráálltam a suliválasztásra, persze, akkor mindenki hülyének nézett, hogy ilyenkor? Ráérek még vele!... Történt ugyanis, hogy betelefonáltam egy se nem kerületis, se nem körzetis sportiskolába, amit már régóta kinéztem Niknek, ahol egy roppant "tájékozott" portás, amikor Nik esélyeit latolgattuk, kerek perec kijelentette, hogy szinte egyenlő a nullával, a feljebb említett okokból kifolyólag (nem a kerületben lakunk, ergo nem is oda vagyunk bejelentve). Szomorúan bár, de fel kellett, hogy hagyjak a reménnyel. Közben eljött a december és lezártnak vettem az ügyet, mely szerint Nik ugyanabba a suliba fog járni, ahova Anyum is és én is. Ez szintén sportiskola, ami nagyon ideális is, mivel 5 perc sétára van a lakásunktól, viszont nem elhanyagolható, hogy a VIII. kerületről van szó és sajnos az egész ország nagyon jól tudja, hogy milyenek ebben a kerületben a körülmények, illetve a lehetőségek...
Elkezdtük az előkészítő-foglalkozásokat, ahol zömében én vettem részt, mivel Nik 1 hétig síelt, utána az édesapja jött látogatóba, és most ismét nincsenek itthon. Azokon az alkalmakon, amin jelen volt, nagyon élvezte, készséges volt, udvarias, én pedig nagyon büszke, ami a tantermi feladatokat illeti. Ezen kívül a tornateremben is tartottak foglalkozásokat, azt is nagyon élvezte.
Eljött a február 18-i hét...Jött bennem egy sugallat, hogy ne hagyjam ezt az általam preferált sulit annyiban, próba szerencse, telefonáltam... Az igazgató-helyettes hölgy volt a vonal túloldalán és mikor közöltem vele, hogy nagyon szeretném ezt a sulit, de tudom, hogy nem vagyunk kerületisek és az esélyeink a nullával egyenlőek, akkor közbevágott, hogy ez egy regionális sportiskola, tehát őket NEM érdekli, hogy melyik kerületbe vagyunk bejelentve, így abszolút egyenlő eséllyel indulna Nik. Madarat lehetett volna fogatni velem, annyira megörültem. Közölte, hogy minden csütörtökön játékos előkészítő van, mind a tornateremben, mind a tanteremben és vár minket szeretettel. Murphy közbeszólt... 21-én csüt. délelőtt mentek NL-be a gyerekek, így ez az előkészítő Nik számára ugrott. Én azért elmentem, hogy megismerjem a sulit és megnézzem a foglalkozást, ahogy tegnap is tettem, de sajnos Nik a tegnapin sem tudott részt venni, mivel még nincs itthon. 2 alkalom kimaradt... Jövő csütörtökön már itthon lesz, de akkor meg az iskolában lesz síszünet, így egyetlen alkalma maradt Nininek részt venni az előkészítőn, és ez a március 14. csütörtök.
Lesz felvételi és nekem meglehetősen durva, ami egy 5 év 10 hónapos gyereket illet! 160 gyerekből (nagyon nagy a túljelentkezés)kb. 70-et vesznek fel, figyelve a nemek arányát is, tehát durván 35-40 fiú kerülhet be. Tetézik a dolgot még azzal is, hogy a gyermek attól még nem nyert felvételt, hogy az alkalmasságin megfelelt, ugyanis pár nappal a felvételi után, külön sportorvos vizsgálja majd őket és, ha ők ezek után "leokézzák", akkor van tuti ügyünk.
Március 14. (csüt.) utolsó előkészítő (Nik erre megy majd)
Március 18. (hétfő) sportfelvételi (ide már szülők nem mehetnek be)
Március 22. (péntek) névsor az iskola honlapján, hogy kiket vettek fel
Március 25. sportorvosi vizsgálat
A felvételiről:
· Gyorsasági feladat: 15 m-es futás
· Kislabdahajítás
· Utánzó járások: pók-, rákjárás, nyusziugrás
· Egyensúlyérzék mérése: kisgerendán járás
· Akadálypálya teljesítése: futás, átbújás, mászás, ugrás feladatokkal
· Helyből távolugrás
· Izületi hajlékonyság, lazaság mérése: gimnasztikai feladatokkal
· Mozgáskoordináció mérése: gimnasztikai feladatok utánzása
· Labdás ügyességi gyakorlat: szlalom labdavezetés
· Állóképesség mérése: 300 m teljesítése folyamatos futással
Egy szó, mint száz. Én is tesi tagozatos voltam 8 éven át, de azt kell, hogy mondjam rendesen megf*ngatják ezeket a kölyköket.
Az igazgató és az egész eddig látott tanári kar nagyon szimpatikus, készségesek, lazák, de mégis fegyelmezettek, látszik, hogy mekkora tartást adott nekik is a sport, rendszeresen be is vannak vonva tanárok és a szülők is a különböző sporteseményekbe, tehát összegezve nagyon jók a benyomásaim.
Ez lesz a mindent, vagy semmit.
Muszáj sikerülnie, és sajnos másokkal egyetemben, nekünk tényleg korlátozottak a lehetőségeink. Teljesen felesleges a VIII. kerületben más suliba is elmennünk, mivel az összetétel ugyanaz sajnos, viszont más lehetőségünk nincsen, ami a XI. kerületet illeti, hiszen ez az egy regionális suli van csak...
Fel van adva a lecke, én jobban izgulok, mint az egészről még mit sem sejtő gyermekem. Apropó, e célból úgy döntöttem, hogy nem fogom paráztatni Niket, ami a felvételit illeti, tehát neki az csupán egy ugyanolyan nap lesz, mint az előkészítő.
Drukk, drukk, drukk....
2013. január 11., péntek
szólások
Franka: -mami, nekem szép az a rongy..
én: -melyik?
Franka: -a pink!
én(nevetve): -Te egy igazi csaj vagy!:))))
Franka (nevetve): -Te is!
:D
én: -melyik?
Franka: -a pink!
én(nevetve): -Te egy igazi csaj vagy!:))))
Franka (nevetve): -Te is!
:D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)