Angol

Azért csak beérik az a gyümölcs... Nik ugyanis oviban heti 1x angolra is jár, nem egy húúú, de nagy dolog, mert nyilván egy négyévest játékos formában tanítgatnak és inkább magán a játékon alapszik minden, semmint a kőkemény magoláson. No de.. Még sosem találkoztam Kinga nénivel, aki tanítja őket, de a múlt héten sikerült (már nem tudom miért?) 15:30 körül beérnem, amikor is Nik nem volt a csoportjában, mondván, hogy még angolon van. Messziről hallottam a hangját és a kacagását, mert a jó búbánat se érti, de Nik állandóan kacag. Reggel így ébred, hogy szó szerint röhögőgörcse van:D Ez olykor azért tud idegesítő is lenni, de valljuk be, hogy még mindig inkább legyen ilyen, mint másmilyen. Tombol benne a jókedv és az enerdzsi. Épp arról beszélgettünk itthon, hogy tökre látszik már most milyen humorral van megáldva, én szó szerint úgy szoktam röhögni rajta, mint egy felnőtt zaftos poénon:)))
Kinga nénit is sikerült elcsípnem azon a napon, gondoltam rákérdezek mi is van ezzel a Nik kölökkel angolon, hogy megy neki, stb.?

Szimpatikus fiatal "csajszi" ez a Kinga néni és azonnal azzal fogadott, hogy Nik elég egyedülálló eset, már első alkalommal szó szerint unatkozott angolon és míg a többieknek izgalmas volt az első óra, neki inkább unalmas, mert vágott az agya. Nagyon jó volt mindezt hallani, itt megtérül a sok nyelv, ami körülveszi. Tökéletes a kiejtése, pedig mi sosem beszéltünk hozzá, de persze hallotta.
Erre ma összefutok egy anyukával, akivel irtó jót beszélgettem az utcán és állítólag ő szerezte Kinga nénit az ovinak. A fiaink nem is egy csoportba járnak, de ahogy megtudta, hogy Nik mamija vagyok, egyből reagált, hogy mennyire okos és érzi a nyelveket, mivel ezt ő Kinga nénitől folyton hallja.

Csak néztem... Na, mindenesetre ma reggel Frankihoz már angolul kántálta a köszönéseket, néha fűszerezi egy kis némettel, hollandul nem szoktak dumálni egymással csak Hollandiában, pedig jó lenne.

Abban reménykedem azért, hogy nem vész el a többnyelvűség, azaz én mindenképp megteszek ennek érdekében mindent most is és a jövőben is.

Anyák Napja

Hát nálunk nem zajlott úgy, mint ahogy ezt képzeltem...bár őszintén szólva egyáltalán nem lepett meg a dolog.

Magáról az ünnepségről csak annyit, hogy számomra EGYÁLTALÁN NEM volt megható, sőt!
Nevetségesnek tartottam azt, hogy mennyire természetellenes volt az egész, az óvónőkön látszott (legalábbis az egyiken), hogy rendesen terrorban tartja a manókat és nem volt semmi önfeledtség az egészben. Nem tudom.. A minap is mondtam Niknek, miután elszavalt nekem egy 4 versszakos verset, amit aznap (!) tanult meg, hogy lehet ezt normálisan is mondani nem pedig úgy, mint a kőőőőszönjük szééépen, víííszont kíííívánjuk-ot, mint ahogy ezt az oviban "tanítják".. Nem értem miért kell kicsi gyerekekből sík hülyéket képezni, hiszen mi sem így beszélünk és tuti nem is így szavalunk. Nagyon nem tartom normálisnak továbbá azt sem, hogy tegnap jött egy telefon az oviból, Nik idősebbik és talán totál belefásult óvónője hívott, hogy baleset történt Anyuka... majdnem a guta ütött meg, mire kiderült, hogy CSAK arról van szó, hogy Nik 2 hét után véletlenül "méltóztatott" bepisilni. Erre én azt reagáltam, hogy ja, az nem akkora baj... Mire az óvónő:- hát ez éppen elég nagy baj!..
Kedvem lett volna elküldeni a jó búbánatba, hogy micsoda ökör elveket vall és mit vár egy négyévestől??? Egyszerűen szavak sincsenek erre, hogy mennyire antihumánus számomra ez az egész téma és főleg egy olyan ember szájából hallva mindezt, aki gyerekekkel foglalkozik!!!!

Na, de visszakanyarodva a "bulira".. Nik most már többször tanúbizonyságot mutatott afelől, hogy ő nem, sőt utál szerepelni. Nem szereti, mondhatni sokkot kap tőle! Ezzel semmi baj nincsen és teljesen elfogadom, hogy ő nem lesz az a kiállok és produkálom magam típus.

Volt körjáték, de az is irtó béna volt és nem a gyerkők miatt mondom, hanem az óvónők anti-kreativitását tükrözi, hogy azért a fene egye meg még én is sokkal érdekesebb dolgokra tudtam volna megtanítani a törpéket. Össz-vissz. 15 perces előadás volt, majd kapott minden édesanya egy petúniát és egy mézeskalács-szívet. Jött a cirkusz Nik részéről, hogy márpedig a mézeskalács az övé.. Egész hazafele-úton tombolt, és itthon a végén nyakon kellett öntenem egy pohár vízzel, mert belilult. Sajnálom, de sajnos tényleg nem képes kezelni a hisztit és annyira belelovallja magát, hogy a végére levegőt sem kap. A víz segített, majd mindent szépen megbeszéltünk, bár kétlem, hogy érti mindezt.. Próbál mindenkit terrorizálni és őrült tombolásokat vág le, ha vmi nem úgy történik, mint ahogy ő elképzelte. Szóval az egész tegnapi műsor és Nik reakciója nem vidított fel egyáltalán, hanyagolható volt.. Igaz, én sem rajongok a "muszájbulikért" hiszen sokkal inkább hiszem, hogy az az őszinte érzelemkimutatás, amit ő maga kezdeményez és ehhez nem kell se Anyák Napja, sem Karácsony.

szomorú eset:(

Nik ovijában, szerencsére nem az ő csoportjában van egy nagycsoportos fiú, akiről Nik már mesélt, hogy sajnos elviselhetetlenül viselkedik, több óvónő is tett már célzást, hogy a srác, khm.. súlyosabb eset..

Na, de..
Tegnap mikor mentem Ninciért az a hír fogadott az óvónőtől, hogy Nik sírt aznap az udvaron, mert a szóban forgó gyerek azt mondta neki, hogy "az anyukád és az apukád meg fog halni":((((

Engem nagyon szíven ütött az egész, hazafele is erről beszéltünk és este is lefekvéskor, hogy próbálja nagy ívben elkerülni ezt a fiút és ne higgyen el semmit abból, amit mond. Elképzeltem ahogy mindezt egy majd' négyéves kisgyerek belül megélheti, hát nem maradt száraz a szemem.
Niknek kineveztem egy kis plüss csillagot és mondtam neki, hogy ez a kis csillag legyen a lelki társa, ha szomorú, vagy dühös, akkor elferdítem a hangom és így beszéljük meg a problémákat. Abszolút bevált módszer és este direkt ő kérte ill. tért vissza a délutáni esetre, hogy elmondhassa a csillagnak. Olyan drága volt, ahogy "így" párbeszédet folytatott "velem"..

Amikor mentünk lefelé tegnap a lépcsőn Frankát cipelve, pont akkor ment fel a srác az anyukájával. Nem tudom hogyan néztem rájuk, de az anyuka csak ennyit szólt: -Mi a nézés tárgya?
Erre eldurrant az agyam (magamban), nem akarok etnikummal kapcsolatos jelzőket tenni, de elmeséltem neki 1 mondatban, majd egyszerűen továbbment..
Szerencsére a szóban forgó gyerek szeptembertől iskolás lesz..

Tanul..

Most már masszívan 2 hete oviba jár Nini. Csúcs, hogy miket "hoz haza". Már van "nem leszek a barátod", "nem mondom meg.." és társai..

Bővült a repertoár rendesen, bár a "nem szeretlek"-et már pár hónappal ezelőtt elkezdte, olyankor fel sem veszem, csak annyit mondok, ok, fiam, nem kell engem szeretni.. Látom, hogy elgondolkodik, aztán másra terelődik a téma, de azért ő visszatér. "Mami, mégis szeretlek!":D:D:D

Vicces a tea szava...azt mondja "te ha!", kb. ilyen felkiáltással. Mindig érdekel mi történik/történt vele, amikor nem voltunk együtt, így hazafele is megy a duma folyamatosan. Szeretem ezeket a pillanatokat. Mostanában mindennap zöldségleves van ebédre, mert vmiért ezt megjegyezte, ami persze nem így van ám:))) Ma viszont hab volt a tortán mikor nagy nehezen kinyögte Nincim, hogy "káposztatészta" volt a második porcukorral......mondom mi vaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaan??? és tesssssssssssssséééééék???

Bloáááááááááá!!! Remélem csak viccelt, de kicsit furcsán nézek rá akkor is, amikor meséli, hogy a leveshez kenyeret ettek, pedig jött utána a második...Mi a francnak kell kenyérrel tömni ezeket a pöttömöket???? Minek???

Szerencsére Nik imádja a gyümit és nem okoz neki gondot ezt kajálni más helyett.

Nik mindennap mással haverkodik és sokszor előadja azt is, hogy pl. Emese nem akart vele játszani és nem volt aranyos. Ilyenkor csak annyit mondok, hogyha vki nem akar Veled játszani, akkor menj ahhoz, aki szeretne Veled... remélem érti a reakciómat, mert eddig még úgy tűnt:)))

Frankám meg...ezerrel hiperbrutálul fogzik és nem, még mindig nincs kinn a felső két foga sem, de a popója és a nunija vmi katasztrófa, ahogy kinéz. Váladékoznak a kis kiütések is, nagyon sajnálom, mert szörnyű fájdalmai lehetnek és ahhoz képest alig nyekken kettőt naponta. Kis cincikém, most már jöjjön az a fog!!!!

Helyzetjelentés

Nem tűntünk ám el, csak ezermillió a dolgom........ Nik hétfőn elkezdte az ovit, de mindig bölcsit akarok írni, mert még bennem van a téma.:) Nagyon jól viseli a kis csöpp, szereti és örülök, hogy vegyes korosztályú a csoportja. Annak viszont nem örülök, ami ma fogadott:(((((((((( Kapaszkodááás!!! 28(!!!!) fok volt odabent! Azt hittem az agyam eldobom, állítólag ez a legmelegebb terem. Csúcs!!! Szegény Nincus totál ki volt pirosodva, ráadásul ő a hideghez van szokva. Néztek is minket az ovi játszóterén az óvónők, hogy sapka nélkül vittem ki a gyerekem. Egyszerűen őrület, hogy mi a francnak kell ez a meleg!!! Jó kis táptalaja a sok hülye betegségnek:( és nem is lesznek edzettek a kölykök. Na majd szóvá teszem.

Amúgy minden nagyon más, mint Hollandiában, de persze van sok, ami jó és, ami nekem nem jön be, de minden kultúra más.;) Nik tök büszke, hogy sulis. Igen, azért írtam, hogy sulis, mert ő ezt annak fogja fel, hiszen NL-ben az ovit sulinak hívják. Elég sűrű napjaink vannak, de a sok intéznivalón már túlvagyok, úgyhogy örülök, hogy ilyen simán ment minden.

Franka is jól van, eszméletlen sokat magyaráz és imádja, ha Nik hülyéskedik vele, márpedig Ninci ezt sokat teszi:)

Nincs is több időm irogatni most, dobok egy szerintem tüneményes képet róluk..