Reggel 6-kor már benn voltam Cincinél a kórházban, nem volt vele semmi gond előző este, amikor az órám után még bementem úgy fél 8 körül. Már akkor is aludt és tulképp reggel 7:20-ig egyfolytában. Kérdezték is az ápolók, hogy adjanak-e még Frannak tápszert éjjel.. Mondom, micsodaaaa? A csajszim este 6-7 körül eszik, aztán reggel 7-nél előbb nem jelentkezik, haha:D
Míg felébredt ma reggel olvasgattam egy kis Coelho-t:)aztán 9 körül elszaladtam gyümit venni és sooook Fornettit, mert szegény Ninusomnak, aki reggel a telefonban sírt mikor Nagypapa vitte őt az oviba (nála aludt mára virradó éjjel) vmit muszáj volt kitalálnom, hogy megnyugodjon. Ő ugyanis kategorikusan kijelentette, hogy nem akar ott maradni az oviban, engem szeretne már látni... "Remek" érzés volt, jött is a bűntudat és csak imádkoztam, hogy legyen olyan szerencsénk, hogy Frankinak nem megy fel mára virradó éjjel a láza és meglesz a 24 lázmentes óra, amivel hazaengedik, így végre együtt lehetünk mindannyian.
No, megvolt a gyümi, megvolt a gyógyszertár is, majd szaladtam vissza Cincushoz a kórházba. Ő tök jól elvolt. Az anyák, akik közül párral jóba is lettem, szerint Frankát imádja az egész osztály, mert egy hős. Én meg persze irtó büszke voltam/vagyok rá!! Ezután ismét volt egy órám 1-kor, úgyhogy dél körül loholtam haza.. Vhogy meg kellett oldanom az átfedést, ugyanis Niket kérték, hogy szedjem fel 3 óra körül, mert mégiscsak ma aludt ott először, stb... Ja, egyébként simán ment az alvás a többi ovissal együtt:)
Szóval 3 körül ott voltam az oviban, közben a szomszédcsajszi, akinek van 3 nagyobb fia, volt olyan drága, hogy bevállalta Nincimet, hogy maradjon csak náluk, amíg én Frankit 4 körül felnyalábolom a kórházból. Agyaltam, hogy mit vigyek az ápolóknak és a dokinak és azt találtam ki, hogy viszek még itthonról egy kis nasit Hollandiából és gyorsan kinyomtattam Frankiról egy vicces fotót, amit kicsit átvariáltam a picknik progi segítségével és feliratoztam, hogy "köszönöm! Franka" Lásd lejjebb...
Amikor átnyújtottam a borítékot Eszter dokinknak, akkor ő érthetően arra gondolt, hogy pénzt adok, de szóltam is előre, hogy nem az van benne, mint amire gondol:D:D:D
Mondta, hogy ennek sokkal, de sokkal jobban örülnek és már ki is tették Frankim fotóját a legláthatóbb helyek egyikére. Volt örömködés a többi anya részéről és csupa jót tudok róluk is elmondani. Nekik is köszönjük a sok kedves szót és bátorítást, amikor nehéz perceket éltünk át!!!
Aztán felöltöztettem a kis Cincit és végre friss levegőt szippanthatott a nózijába, majd otthagytuk a kórházat. Olyan volt kicsit, mintha börtönből szabadultunk volna.
Kiváltottam a további napokra az antibiot neki, majd rohantunk Ninusért a Zsuzsiékhoz (szomszéd) és véééégre együtt volt a két gyerekem. Leírhatatlan érzés volt látni őket ismét együtt, ennél azt hiszem nem sok szebb dolog van, ami ennyire szívet melengető. Franka leginkább Nini hülyeségein tud nevetni és jó volt hallani ismét a nagy kacagást.
Frankim köhög még, de ma este sem volt láza fürcsi után, kapott orrcseppet és beadtam az antibiot is. Holnap ovi Nini részéről én meg regenerálom a kiscsajt itthon. Az a legfontosabb, hogy mindketten egészségesek legyenek, a többi nem számít.
és a fotó, ami talán ismerős lehet már róla...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése