Ahogy ígértem, írom a részleteket..Vasárnap már úgy ébredtem egy nyugis éjszaka után Frankival, miután 2 napja enyhébb hőemelkedése volt és köhögött, hogy állandón aludt, szinte végigaludta a reggeli etetés utáni időszakot. Délre nem tököltem, felnyaláboltam (amúgy csak hétfőn reggel akartam menni gyerekdokihoz vele..)és szépen átmentünk a Heim Pálba. Irtó nagy szerencsém, hogy a kórház tőlünk gyalog 2 percre van..Mielőtt elindultam vele még gyorsan megmértem a hőjét és sajnos addigra fel is ment neki 39,2-re. Igaz ebből még mindig le kell vonni fél fokot (popsiban mértem), de már nem volt kec-mec, mivel teljesen kóma volt szegényem. A kórházi ügyeletnél kivártuk a sorunkat, megvizsgálta egy iszonyú bunkó, paraszt nőszemély, aki még csak orvosnak sem nézett ki:( Azonnal átküldte röntgeneztetni. Na ez csúcs volt:((( Alig találtam meg Frankival, ott kolbászoltunk a Heim Pál több épülete között, mire végre egy horrorjelenetbe tökkkkkéletesen beillő radiológiát megtaláltuk.. Ijesztő volt a közeg, a csajszi viszont kedves volt és szimpi. Frankit le kellett vetkőztetnem, majd kapott egy kis kantáros fehér szerkót és két kampóra ezzel felakasztották. Szerencsétlen Cincim, mondom, mint egy horrorfilmben:((((( Vártunk....megjött az eredmény, majd mehettünk vissza a vizsgálóba a bunkó "ál-dokihoz" (kaján vigyor..)
A dokicsaj egyből mondta, hogy "mintha" egy icipici foltot látna a jobb tüdején...Majd jött a sokk...benn kell maradnia. Zavaromban rákérdeztem: -hol?
Hát a kórházban, anya! Pfffffffff
F..........sza:((((Franki a belgyógyászati részlegre került egy szép, új épületbe. A morbid az egészben az, hogy 1 héttel ezelőtti sétánk alkalmával, amikor még Franki is velünk volt, pont mutattam Niknek, hogy nézd milyen szép szines korlátok vannak azon az épületen.. Rá egy hétre pedig Franka pont odakerült...:(
Szóval felvették az adatait és várnunk kellett a dokinkra, hogy részletesen megvizsgálja..
A dokicsaj egyszerűen szuper!!!!! Szimpatikus, jó fej, olyan típusú ember, akiről kapásból el tudtam képzelni, hogy él-hal a szakmájáért és emellett gyerekimádó. Sokat beszélgettünk személyes dolgokról is és azt hiszem kölcsönös volt a szimpátia olyan szintig, hogy másfél napig tök egyedül voltunk egy kórteremben, mert direkt így intézte nekünk. Látszik, hogy Frankit is nagyon megkedvelte és mindent meg akar tenni, hogy gyorsan felépüljön és végre hazajöhessünk.. Szóval ő a mi Eszterünk:)))
Frankikám kapott branülön át aznap este még 500ml infúziót és vasárnap éjféltől elkezdték adni neki a vénás antibiotikumot is. Emellett kapott hörgőtágítót (ventolin)..Szoktunk inhalálni, ha ott vagyok vele, ha nem, akkor egy épp szolgálatban levő nővérrel. Sajna az orrszívás necces, tegnap el is durrant az agyam a nővérre, pedig alapból nem volt gondom a csajjal.. Annyira ledugta a kis orrlyukain a csövet, hogy basszus már véres váladék jött neki, gondolom vmit megszúrhatott neki:(
A lázzal már nem küzdünk hála Isten, csak az olykor ingázó hőemelkedéssel. Sajna most is mielőtt eljöttem tőle mértem, és 38,2 volt, ami visszaszámítva ugye 37,7..
Tegnap este 11 körül jött szobatársunk..egy majdnem egyéves kisfiú és az anyukája. Nincs velük gond, Franka a torka szakadtából üvöltő kissrác mellett is aludt ezerrel. Már a kórházban a többi anya is a csodájára jár a kis pöttyös rucis csajomnak, hogy mennyire együttműködő és vidám. Sajnos nem tudom megoldani, hogy éjjel-nappal mellette legyek, mert itt van Nincim is, akit NEM akarok elhanyagolni, így is szerencsétlen az elmúlt estéken vagy Anyumnál, vagy Apumnál aludt. Úgy hozták vissza másnap reggel 7-re őt. Én ált. 6-fél7 körül lelépek a kórházból reggel, mert el kell vinnem Ninust oviba, aztán 11:45-ig Frankizom, majd megyek vissza Niniért. Holnaptól már Nik is ott alszik délután az oviban, remélem minden jól alakul majd. Szerintem neki is szörnyen hiányzom már, nem tudom leírni azt a boldogságot és szeretetáradatot, amit kapok tőle, amikor meglát reggel, vagy, amikor megyek érte az oviba. Pasi létére: -Mamikám, úgy hiányoztál és Franki is és ezerrel puszilgat össze-vissza nagy örmöködés közepette♥. A szivem szakad meg miatta is, de nem tudok többet tenni, mint amit teszek. Elkezdtem szedni megelőzésképpen az Echinacea cseppeket, emellett tömöm magamba a gyümit, mert nem kaphatok el semmit a kórházból. Próbálok én is pihenni, bár az első éjszaka Franki sokat felsírt és semmit sem aludtam. A ma éjjelünk tulképp ideálisnak volt mondható, de 1-2 óránál nem tudok többet aludni egyhuzamban. Most még bírom, csak tartson ki még pár napig, aztán úgyis itt a hétvége és már biztosan Frankim is itthon lesz.
Szóval Franki ma már sokat virgonckodott, reggel még főztem is neki gyorsan egy csupa zöldséges husimixet, mert már unom ezeket az üveges kajákat.. Az ivás is jól alakul, mert rájöttem, hogy a legjobb, ha kanállal adagolom neki a vizet, mert még nem szokta meg teljesen az ivópoharat. Így, kanalazva, simán megiszik 20ml-eket, aminek nagyon örülök, ezzel talán kipipálva a kiszáradás lehetősége.
Holnap délelőtt jön a dokink vmikor és akkor lesz a döntéshozatal, hogy akkor Franki maradjon, vagy jöjjön haza...
A mai nap meg úgy néz ki, hogy én most itthon vagyok, amíg Nik alszik, aztán Apum jön vmikor 4 körül, én rohanok vissza Frankihoz, majd ismét haza fél6-ra, mert tanítok 8-ig. Utána rohanok Frankihoz és szeretnék, erőm függvényében este 11-ig maradni nála, majd ismét jövök haza aludni 5-6 órát és reggel 6 után szeretnék már ott lenni vele, amíg Apum talán elviszi majd Ninit oviba.
Hát ennyi perpill...aztán folyt. köv. vmikor...
Drukkoljatok!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése