A mai nappal Nik beirta magat a tortenelembe, ami a viselkedeset illeti. A delutani lefekves elott alltunk es iszonyatos erofeszitesembe kerult, hogy elerjek nala vmit is. Nem ment, egyszeruen nem... A kepembe vigyorgott es jott a jol ismert elhuzott, emelkedo intonalasu szo, a ''neeeeem''. Akarmit is csinaltam, nem hatott, kerhettem kedvesebben, vagy erelyesen, probaltam tobb modszert, de a valasz mindig ugyanaz volt. A vegere odaig jutottam a kis ''ebadtaval'', hogy duhomben csak annyit tudtam kinyogni, hogy Mami most lemegy a foldszintre..Ha szegyen, ha nem, otthagytam es kertem Apat, hogy intezkedjen.. Sikerult vhogy betessekelni az agyaba, de delutan is ugy kelt, hogyha nem ugy tortentek a dolgok (marpedig nalunk nem feltetlenul ugy tortennek, mert szerintem ne a gyerek diktaljon..)ahogy okelme eltervezte tombolo hiszterias roham jott ra. Csak ultunk es neztunk Apaval, hogy ezt tulkepp hogyan fogjuk tulelni?!
Most este is volt egy sor kuzdelem, de azert rekordsebesseggel lefurosztottem, bekremeztem, fogat mostunk, wc-n pisiltunk, feloltoztettem es meset is olvastam neki ugy, hogy durvan 20 percet vett igenybe az egesz, amibol 10 perc tuti a mese volt, ha nem tobb. Szoval most veszek egy nagy levegot es felkeszulok a holnapra es bizom benne, hogy nalunk ugye nem 4-5 eves korig tart majd a dackorszak, mert gyulnek az oszhajszalak..
Ja! Most este latta rajtam Nik, hogy faradt vagyok, ossze-vissza puszilgatott, ahol ert, csak ugy spontan..Ezek utan jogomban all barmit is mondani??.......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése